Bárki > Hadd mondjam el, mit gondolok a kommunikációról.
Kérdéses > Nosza!
Bárki > Persze, minden kommunikáció, most mégis, kiindulási alapnak a verbális kommunikációra gondolok. Mert a szavak csak a kommunikáció nagyon kis részét jelentik, a közlendő nagyobbik „felét” (olyat is hallottam, hogy a 95 százalékát) a nem-verbális kifejeződések teszik ki.
Kérdéses > És mit szeretnél elmondani?
Bárki > Van egy vágy az én életemben szereplő emberekben, ami arról szól, hogy körülöttem élők legtöbben nem szeretik, ha a saját, külön világuk agyszüleményének tekintik azt, amit gondolnak, illetve mondanak.
Kérdéses > Én sem szeretem.
Bárki > Ugyanakkor van egy ellentmondás. Mégpedig az, hogy ugyanezek az emberek azt sem szeretik, ha nincsenek saját, önálló világgal rendelkező egyénként kezelve.
Kérdéses > Igen, ez ellentmond. De mit lehet ezzel csinálni?
Bárki > Én arra gondoltam, hogy csinálhatnánk olyan helyzeteket, kommunikációs improvizációkat, amikben bárki bármit mond, azt megpróbáljuk nem az illető saját véleményének tekinteni, hanem a környezet benne összeadódó véleményének. Az egyéni különbségeket csak a környezeteink különbségeiként vennénk (pl. „csak azért téved, mert különböző környezetekben élünk” hozzáállással). És, ezek a beszélgetések, vagy ahogy az előbb mondtam, improvizációk, szólhatnának akár egy-egy előre megadott témáról is. Például egy cikkről, videóról, blogbejegyzésről, dialógusról, akármi.
Kérdéses > Hogyan nézne ki egy ilyen beszélgetés?
Bárki > Pontosan nem tudom, lehetne róla ötletelni.
Kérdéses > Gondolom, neked már vannak ötleteid.
Bárki > Persze. Sokat gondolkoztam ezen. Az egyik ilyen ötlet, hogy minden résztvevő aktívan (minden másodpercben) jelezné az improvizáció alatt, amikor épp úgy érzi, hogy amit mondott, azt a többiek (az improvizációban résztvevők) egy benne összeadódó véleménynek tekintették, és nem a sajátjának.
Kérdéses > Ez hogyan történne? Úgy értem, hogy az aktívan jelzés.
Bárki > Esetleg úgy, hogy kissé felemelve kellene tartani egy tárgyat, mintegy zászlót, mindaddig, amíg az illető érzi, hogy a többiek megfelelően improvizálnak felé és vele.
Kérdéses > Más ötlet?
Bárki > Vannak, de azok még túl homályosak. Illetve az a beszélgetés is vonatkozó lehet, ami a blogon a kommunikációról szólt. Fogok szólni, ha hallok új ötleteket, vagy a homályos elképzeléseim jobban kivehetőkké válnak.
Kérdéses > Mindenképp!
