Bárki > Emlékszel? Régebben folyton arról beszéltünk, hogy a megoldás mennyire a csajok kezében van, hogy csak a nők tudnának a helyzettel valamit is kezdeni, de nem tudnak, mert a helyzet elsősorban őket korlátozza, és emiatt ez egy farkába harapó kígyó.
Kérdéses > Emlékszem. Tulajdonképpen ez úgy fogalmazódott meg, hogy például a feministák attól várják a nemek egyenlőségét, hogy szeretnék a férfiakat is magukhoz hasonló módon korlátozottá tenni (érzelmileg, erkölcsileg, megítélésben, viselkedésben, gondolkodásban, stb.), miközben a progresszív férfi front meg azt várja, hogy a nők is vegyék magukhoz az egyenlőre még csak férfiaknak járó szabadságjogokat (érzelmileg, erkölcsileg, megítélésben, viselkedésben gondolkodásban, stb.).
Bárki > Na, és képzeld, kiderült, a végén még a feministáknak lesz igazuk. Ugyanis, nem került továbbgondolásra a történet. Csak addig látszottak a dolgok, hogy a feminista törekvések megvalósulásával a férfiak szintén elveszítenék a szabadságaikat, így mindkét nem ugyanolyan korlátozottá válna, ahelyett, hogy mindkét nem egyformán szabaddá válna. Csakhogy a történetnek nem ez a vége, ez csak a kezdete.
Kérdéses > Mi a folytatása?
Bárki > Az, hogy az egyenlő korlátozottság elérése remek alapot adhat egy szabadság felé való közös törekvésnek.
Kérdéses > Van valami konkrét elképzelés?
Bárki > Van, bár én a konkrét és az elképzelés szavakat egyre kevésbé tartom összeegyeztethetőnek. Mindenesetre majd mesélek.
