Bárki > Tudod, mi tetszett legjobban a szakdolgozatban, amit átküldtél, a németországi Lika törzsről?
Kérdéses > Hogy a házasság ott legfeljebb csak 6 évre szólhat?
Bárki > Az sem rossz, de engem leginkább a “gyerekek kommunája” rész ragadott meg.
Kérdéses > Milyen vonatkozásban?
Bárki > Tetszett, hogy van egy hely, ahova a szülők akármennyi időre (akár napokra is, talán hetekre is) el tudják engedni a gyermekeiket; hogy ennek a helynek saját konyhája van; és az, hogy ez az egész tulajdonképpen a törzs illegális iskolája is egyben.
Kérdéses > Ha jól tudom, a magántanulói státusz alanyi jogon jár.
Bárki > Gondolod, csak magántanulói státuszba kell helyeztetni a gyerekeket, és ez elég is, hogy a szülők ilyen iskolát üzemeltethessenek?
Kérdéses > Nem tudom, nem jártam utána, de ha az összes gyerek magántanulói státuszban van, akkor nem tudom, jogilag mi kell még ehhez. Bár úgysem ezeken buknak el az ilyen dolgok, hanem a felnőttek közötti egyet nem értéseken.
Bárki > Ja, ez igaz.
Kérdéses > Nekem meg tudod mi tetszett a legjobban? Az, hogy a gyerekek egymásra vigyáznak. Mármint a nagyobbak a kisebbekre, a kisebbek a mégkisebbekre, és így tovább.
Bárki > Ez egyébként nem egy nagy dolog. Vidéken rengeteg helyen működik így.
Kérdéses > Persze, meg a Jékanáknál is. Ott, a gyerekeket másfél éves korukban a szülők automatikusan lepasszolják az ügyesebb négyéveseknek, akik örömmel veszik át a kisebbeket, és onnantól kezdve a felnőttek a gyermeknevelés kötelezettségét a maguk részéről tulajdonképpen le is tudták végleg, de az intimitást a gyermekeikkel soha nem veszítik el. Többször fordul elő, hogy felnőtteket fogadnak örökbe.
Bárki > De ez itt, a Modern Világban nem működne, nem működhetne.
Kérdéses > Persze, tudom. Itt más világ járja.
...
...
