...
...
Bárki > Neked mi a feladatod itt, a földön?
Kérdéses > Ha jól sejtem, ezt valami karmikus-reinkarnációs nézőpontból kérdezed.
Bárki > Jól sejted.
Kérdéses > Ha úgy vesszük, érzek feladatomnak valamit, de azt azért hadd mondjam el, hogy az én szememben a reinkarnáció egyenlőre csak elmélet.
Bárki > Jó, de tegyük fel, hogy igaz ez az "elmélet".
Kérdéses > Rendben, tegyük fel.
Bárki > Ez esetben mi a feladatod az életben?
Kérdéses > Szerintem az általam érzékelhető dolgok, gondolatok, érzések, hatások, történések, satöbbi, satöbbi megvilágítása, vagyis egyszerűbben fogalmazva: a teljes helyzet megvilágítása a dolgom. Nyilván ez mások megvilágítását is jelenti, és nyilván csak azon a szinten, ahogy én ezekre képes lehetek/vagyok.
Bárki > Miből gondolod, hogy ez a feladatod?
Kérdéses > Mert nem érdekel semmi más. Még az életben maradás sem érdekel. Sőt. A feladatomnak látom, hogy a halált válasszam, amint a helyzetet, vagyis a teljes helyzetet majd ezzel tudom megvilágítani. Arra számítok, január környékén ez akár meg is történik.
Bárki > Most mivel tudod leginkább megvilágítani a helyzetet?
Kérdéses > Jelenleg az életben maradásommal, vagyis az életben maradásom kérdésességével. Tehát azzal, hogy ilyen szempontból is kérdéses vagyok.
Bárki > És ezt miből gondolod? Mármint, miből gondolod, hogy ezzel világítod meg?
Kérdéses > Onnan, hogy ez okoz megkönnyebbülést. Vagy gondolod, hogy lehet valakinek olyan feladata, aminek végrehajtásában időnként erőlködnie kell?
Bárki > Hát persze!
Kérdéses > Hogyan lehet valakinek erőszakkal járó karmikus feladata?
